Tegnap volt az egészségügyi szakképzés első évközi vizsgája. 80 pontból 74,5-t értem el, ez több mint 93%. Persze most jön az egész életemben hallható mondat: könnyű nekem . Most éppen azért, mert munkanélküliként egész nap ráérek tanulni...
Ez korántsem igaz, de az tény, hogy sokat készültem, mert ha már nekikezd az ember valaminek, akkor azt csinálja teljes odaadással. Ez az én saját magammal szembeni tökéletességre törekvésem. Már sokat fejlődtem ez ügyben, de még mindig vannak helyzetek, amikor nem tudom levetkőzni. (Ezért lett csak 93%.)
Egyrészt tényleg természetgyógyász szeretnék lenni, másrészt érdekes és hasznos volt a tanulnivaló. Életem legnagyobb részét idős és/vagy beteg emberek között töltöttem. Mindig is érdekelt, hogy mit élnek át, és azon hogyan próbálnak, vagy tudnak segíteni az orvosok. Ezért aztán az anatómia mellett a kórtan sem állt tőlem távol. Most pedig ezeket kiegészítem a természetgyógyászok és különösen a reikisek és egyéb technikák tudóinak tapasztalataival.
Külön köszönet ez utóbbiért Magdinak és Emesének, akik erre az útra tereltek. Igyekszem minél jobban, sikeresebben és minél nagyobb körben továbbadni amit tanultam tőlük.
Drága Magdi és Emese! Nagyon hálás vagyok nektek és nagyon szeretlek benneteket!
1 megjegyzés:
Én pedig nagyon büszke vagyok Rád. Tudom, hogy három gyerek mellett nem olyan könnyű ilyen szinten tanulni.
Boldog vagyok, hogy olyan példát tudtam mutatni, ami miatt kedvet kaptál Te is a másokon segítéshez.
Szívből kívánom, hogy találd meg az örömödet és kiteljesedésed ebben a szolgálatban.
Remélem, az Általános Természetgyógyászat tanulásánál találkozunk az ETI-ben.
További sok sikert kívánok nagy szeretettel. Magdi
Megjegyzés küldése